2.évad 2.rész- Kétségbeesettség*

Sziasztok!! ♥
Köszönöm a sok komit és a megtekintést,jól esik,hogy a "határ" mindig 1 nap alatt meg van♥
Nagyon aranyosak vagytok!!!:))
A következő rész: 9 komi 100 megtekintés után jön!!

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -  * * *  - - - - - -- - - - - - - - - - - - - - - -

*Jelen*

*Liam szemszöge*

-Hahó fiam! Liam!-integetett az arcomba Nick.(Babbie apukája)
-Elnézést.
 Csak visszaemlékeztem a balesetre ami...-csuklott el a hangom.
-Nyugodj meg.-tette a vállamra a kezét és simította végig a hátam Tori. (Babbie anyukája)
-Bella és Adam hol vannak?
-Adam a barátnőjénél és Bella meg a nagymamájánál.-mosolygott rám Tori,megvan Babbie honnan örökölte ezt a mosolyát!
-Itt az orvos!-kiabált a folyosón Libby.

-Mi a gond doktor úr?
-Ugye nincs baja?
-Mondja,mivan?!
-Mi történt vele?
-Ugye nem súlyos?-hangzottak el mindenkitől folyamatosan ezek a kérdések,de én idegesen csak arra vártam,hogy mondja az orvos mi a diagnózis.
-Nyugodjanak meg kérem!
 A kezébe és a lábába szilánkokat találtunk ami eléggé elfertőződött,nehezen,de sikerült őket eltávolítanunk és folyamatosan kezeljük a sebeket. A csuklója nem túl jó,be van dagadva és nagyon véraláfutásos.
 Mintha bántalmazáson esett volna túl a hölgy,de ezt is kezeljük.
 De ami a legrosszabb,hogy az autóbalesetben eléggé beverte a fejét és fennt áll az úgy nevezett "éber kóma"
 állapota,ami azt jelenti,hogy szíve működik,vesz levegőt csak úgy mond mélyen alszik,ha több mint 1 nap
 múlva nem kel fel akkor kómába esett.
 És apróbb karcolások vannak a fején,meg pár nyílt sebe a baleset miatt.
-Nem lehet!-rogyott szépen lassan térdre Libby és a földre zuhant zokogva.
-Nyugodj meg kicsim,minden rendben lesz!-gugolt le mellé a padlóra Zayn.

-És belehet hozzá menni?-kérdezte halkan Harry.
A mondata végén szúrós tekintetet meresztettem rá amit ő is észrevett,nyelt egy jó hangosat és elfordult.
-Talán először a szüleinek és a legjobb barátnőjének kéne bemennie,NEM neked!-ordítottam rá.
-Ilyet nem is mondtam,hogy én akarok bemenni elsőnek!-förmedt rám.
-Mi lenne ha csöndbe lennél és keresnél más párt akiket szétszedhetsz és elcsábíthatod a lányt?!
-Ehhez kölcsönös érzelem kellett.-kacsintott rám.
-TEEE!!!-rohantam neki,de lefogtak...
-Uraim, ez egy kórház nem hol mi bár!-szólt ránk az orvos.
-Igen,teljesen igaza van! Viselkedjetek már.-helyeselt Niall.
-Jólenne abbahagyni!-állt közénk Louis.

*Később*

*Zayn szemszöge*

-Mi lesz ha nem kel fel?
 Ha kómába esik?
 Egyedül maradok és soha nem lesz senkim sem!-kétségbeesetten nézett rám a szobámba Liam.
-Haver,nyugodj meg,minden rendben lesz vele.-öleltem át egy hátbaveregetés kíséretével.
-Mi lesz ha örökre elveszítem?
 Zayn,segíts!!-sírt a vállamba fúrt fejjel.
Nem láttam Liamet még sírni,sosem láttam,főleg nem ennyire,nem tudtam mit tegyek,sose volt még olyan dolog ami ennyire megrázta volna valaha is.
-Biztatlak és nyugtatlak!
 Higgy Babbieban és felfog kelni! És felépül.
-Vissza akarok menni mellé,látnom kell.
-Nem lehet,egész nap ott vagy. Aludnod is kell.
-Szeretem őt,értsd meg,szeretem!
 Nem veszíthetem el! Nem..hal..nem.. nem... nem!!!-ordított ahogyan csak bírt és közbe körbe körbe járkált   a szobában.
Odament az ajtóhoz,ökölbe tette a jobb és a bal kezét és beleverte őket a csukott ajtóba,és utána egyre gyorsabban a fejét is,aztán a falba ütögette a kezét miközben ezt mormolta magában:-NEM... nem..nem!!
Lassan leereszkedett a földre és szinte összecsuklott alatt a talaj.
-Nem..nem halhat meg!!!!!!
 Nem!
-Liam,nyugodj meg,a végén még ideg összeroppanást kapsz.-féltettem őt,féltettem az érzéseitől,és attól amit tehet magában ebben az állapotában. De mintha megse halottam volna mit mondtam csak feküdt mozdulatlanul magzatpózban és csak hajtogatta magában a "nem" és a "szeretem" szót..