20.rész Twittcam*

Nagyon ügyesek voltak a srácok a Teen Awards díjátadón♥
Ameddig tudtam néztem,csak az utolsó 4 percben nem:((
Büszke vagyok rájuk és nagyon megérdemelték ezt a sok díjat♥

A következő rész 8-9 komment és 70 megtekintés után jön! :) Remélem tetszik ez a rész nektek!

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -  * * *  - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

-Babbie?-szólt bele Liam.
-Beszélhetünk?-kérdeztem szinte suttogva.
-Camozzunk és akkor legalább látlak is.-javasolta.
-10 percet kérek akkor.-mondtam és letettem a telefont.
-Bella kimész?-kértem a húgomat.
-Igen,de majd mesélj.-mondta az ajtóból.
-Várj! Köszönöm neked,és feltétlenül beszámolok.-mosolyogtam rá.
-Nincsmit.-mosolygott vissza.

*Felkaptam magamra ezt*

Közben bekapcsoltam a laptopomat és felfogtam a hajam miközben betöltött,Liam már küldte a 
felkérést,odaültem az ágyra,ölembe vettem a gépet és elkezdtünk beszélgetni,igazából kicsit megnyugtató volt látni őt,de a düh,a szomorúság és a csalódottság is ott volt bennem.

-Szép vagy.-mondta.
-Összefogott hajjal,smink nélkül,kisírt szemekkel?-csodálkozva néztem rá.
-Ti mindig mindenhogy gyönyörű vagy nekem. De miért sírtad ki a szemed? Semmi okod nem volt rá.- és láttam rajta,hogy elgondolkozott.
-Reggel.. elolvastam.. az újságokat és te..meg Danielle. Szóval te.. és ő.. szóval ti.. Újra együtt vagytok!!-dadogtam neki,alig bírtam kimondani ezeket annyira fájtak,a sírás határán éreztem magam ahogyan elhagyták ezek a szavak a számat.
-Nem vagyunk együtt kicsim,Danielle akarj azt,képes volt balhét csapni még Harry előtt is,utána pedig bocsánatot kért telefonon és elhívott egy közeli kávézóba,hogy megbeszéljük a dolgokat,hogy miért volt olyan goromba és szemtelen mikor váratlan vendégként átjött hozzánk...
Jófej volt a kávézóban és elfogadta,hogy én csak téged szeretlek.
De a végén összeállt a kép, mert mikor én egyszer kimentem WC-re ő akkor hívhatta a fotósokat,mert más nem tudta,hogy mi találkozunk. Mikor kiértünk ő meglátta az újságírókat és rögtön megcsókolt,hogy ezzel is szétszedjen minket.-mondta.
-Biztos?-csak ennyit tudtam kibökni.
-Persze. Hiszem velem nem is csináltak interjút,csak vele ebből is látszik,hogy valami nem stimmel a háttérben. És ezt az egészet szinte Libbytől tudtam meg mikor kérdőrevont és elém dobta az
újságokat.-nevetett egy kicsit,mert igen a barátnőm tud egy kicsit agresszív lenni,kiskorunkba mindig azzal viccelődtünk,hogy bírónőnek kéne mennie.
-Jó barátnőm van! Kész bírónő!-mosolyogtam végre.

Sokat beszéltünk Liammel még erről az egész helyzetről,de a végén eléggé elálmosodtunk.

-Holnap dedikálásom van.
És látom te mindjárt elalszol.Nagy nehezen mondom de köszönjünk el.-javasolta.
-NEEE! Aludjunk úgy,hogy be van kapcsolva a kamera és nézzük egymást.
És akkor olyan mintha melettem lennél és ez kimondhatatlanul jó érzéssel tölt el.-mondtam.
-Nagyszerű ötlet!
Most akkor mindent megbeszéltünk ugye?-láttam a szemébe,hogy egy igen szót vár válaszként.
-Hát ha Daniellenek is elmagyarázok és többet nem okoz nekem ekkor fájdalmat,akkor a részemről teljes mértékben igen.-mosolyogtam.
-Ez nem kérdés szívem.-mondta.

*Reggel*

Olyan 9-10 fele felkeltem,eszembe jutott,hogy Liam a gép "másik oldalán van" és biztosan alszik még.
Gyorsan ölembe vettem a laptopot és meglepődötten láttam,hogy Liam már nincs az ágyban,csak egy centli van helyette:

"Jó reggelt Kicsim♥!

Elmentem a srácokkal a dedikálásra,amit mondtam is tegnap.

Írtó aranyosan aludtál,nem akartalak felébreszteni.

Lefényképeztelek és te vagy a hátterem a telefonomon,remélem nem haragszol!

Majd hívlak ha vége,és örülök,hogy megbeszéltünk

mindent.

Nagyon fontos vagy nekem,mindennél jobban! Puszi Liam♥..."

Olyan édes ez a srác,nagyon nagy mázlistának érzem magam,nagyon szeretem őt!


Hogy tetszett?:) KOMIKAAAAAT!